A kiállításról

A kiállításról

Betekintés a kiállításba

A kiállítás célja a fizika izgalmas világának élményközpontú bemutatása. A látogatás során szemünk láttára elevenedik meg Eötvös Loránd tudós, tanár, fotós, író, természetjáró, hegymászó, családapa karaktere. Családi örökségén és életútján keresztül a kiállított tárgyak bepillantást engednek egy tudós tanár nagy tetteibe, tudományos eredményeibe és gondolkodásmódjába, mindennapjaiba. Ahogy Eötvös Loránd élete is bizonyítja, a fizikai kísérletek mögött érdekes történetek, személyiségek és életutak jelennek meg, nem csak a különböző számok és képletek.

A kiállítótérben kialakított múzeumi laboratórium lehetőséget teremt arra, hogy korszerű digitális eszközök segítségével új oldaláról ismerjük meg Eötvös Loránd személyét, tevékenységeit és azt a csodálatos korszakot, amelyben élt és alkotott. A századforduló nemcsak a nagy találmányok időszaka volt, amelybe kutatásaival Eötvös is becsatlakozott, hanem a folyamatos változásé. Sztereófényképein örökítette meg az akár 4000 méteres hegycsúcsokat is megmászó lányait, nyaralásain látott mediterrán vidékeket, valamint Budapest mára eltűnt utcácskáit ugyanúgy, mint frissen átadott körútjait. A kiállításban elhelyezett virtuális valóság szemüvegek segítségével mindez az orrunk elött történhet meg, a kiterjesztett valóságban pedig Eötvös karaktere kíséri végig a látogatókat életútja fontos helyszínein.

A 19. századi fizikai laboratórium lehetővé teszi, hogy felfedezzük és kipróbáljuk az Eötvös Loránd által készített és használt eszközöket, amelyeknek működése csak addig bonyolult, amíg meg nem ismerjük. A kiállítótérben elhelyezett animációk bemutatják, a kipróbálható eszközök pedig elmélyítik a tudást, hogy például az Eötvös-mérleg hogyan demonstrálja a Föld forgását, miért nem gömb alakú vagy lapos a bolygónk, miért volt fontos és miért fontos a mai napig a gravitációkutatás, amelyben Eötvös világhírű ingája egy mérföldkövet jelentett.

Eötvös Loránd

1848. július 27-én született a forradalom napjaiban, 1919. április 8-án hunyt el a Tanácsköztársaság kezdetén.

Eötvös Loránd forradalmakkal keretezett életútja számos izgalmas fordulatot tartalmaz. Bárónak született, de birtokot nem örökölt. Édesapja, Eötvös József nyomdokait követve jogásznak tanult, de a természetszeretete arra ösztönözte, hogy fizikusként doktoráljon. Édesapja óva intette a politizálástól, de 1894-95-ben mégis elvállalta a vallás- és közoktatásügyi tárcát. Nem vágyott hírnévre, mégis elneveztek róla törvényt, fizikai hatást, mérőeszközt, mértékegységet, ásványt, hegycsúcsot, turistaházat, kutatóintézetet, fizikaversenyt, az ország egyik legnagyobb egyetemét, sőt, még Holdkrátert is.

Viszont egész életében tudós és tanár volt.

Tudósként és a Magyar Tudományos Akadémia elnökeként arra törekedett, hogy a magyar tudományosságot ne csak a hazai, hanem a nemzetközi életben is elismerjék. Több évtizeden keresztül folytatott, szinte egész életét végigkísérő gravitációs kutatásaival jelentősen hozzájárult a geofizika alapjainak lerakásához. Az általa fejlesztett Eötvös-inga lehetővé teszi a mai napig, hogy meglássuk a földfelszín alatti rétegek titkait, például a kövek között megbújó földgáz- és kőolajmezőket, de a súlyos és a tehetetlen tömeg azonosságát is igen nagyfokú pontosággal tudta meghatározni.

Tanárként pedig azt szerette volna elérni, hogy tanítványai ne csak a tényeket, hanem a tudományos gondolkodásmódot is elsajátítsák, és mindent megtett azért, hogy a középiskolai és az egyetemi oktatás színvonalát minél magasabbra emelje. Nevéhez köthető a Báró Eötvös József Collegium megalapítása, amely 1895-ös alapítása óta rengeteg hátrányos helyzetből érkező tehetséges fiatal számára tette lehetővé a továbbtanulást és a tudományos életbe való belépést.